Miért érdemes és mire jó az almarost?

A pektin az úgynevezett SCFA (Short-chain fatty acid) rövid szénláncú zsírsavakra (ecetsav, propionsav, vajsav) fermentálódik. 
A pektin a galakturonsav lineáris lánca. Nagyon sok pektint tartalmaznak a fiatal leveles zöldségek, az almarost, a citrusfélék héja. A pektin a legértékesebb élelmi rost, mert a vízoldhatóságuk miatt 100 %-bon fermentálódik. A pektin leginkább galakturonsavból épül fel, a galakturonsav a hasznos bélbaktériumok munkájával vajsavra (butirát) fermentálódik, ami a vastagbél hámsejteknek, a kolonocitáknak legjobb tápláléka. Hasonlóképpen a májsejtek mitokondriumának elengedhetetlen tápláléka a butirát. A mentális egészségünkhöz is feltétlenül szükséges a butirát, a bél-agy tengely mentén fejti ki a hatását az agyban. 
A vastagbélben folyó fermentációt nagymértékben befolyásolja az adott rost-komponens vízoldhatósága. 
A hemicellulózok, a cellulóz nehezen, a lignin nem oldódik vízben. Duzzadóképességük miatt vizet szívnak magukba, ezáltal a székletet lágyítják, és a vastagbél működését szabályozzák. Főbb forrásaik cellulóz: zöldségfélékben (pl. káposzta, búzakorpa, teljes kiőrlésű lisztek), hemicellulóz:

magvak külső héjanyaga, lignin: növények durvább fás részei (pl. fás karalábé, korpa). 
A cellulóz mivel vízben nem oldódik, nagy felületen a baktériumok nem férnek hozzá, ezért lényegesen kevésbé tud fermentálódni. 
A ligninnek kémiai szerkezete alapján semmi köze nincsen a cellulózfélékhez, mert azok poliszacharidok, a lignin a fenil-propán polimere. A lignin a növényi részek szilárdságát adja, azért kell együtt tárgyalni a cellulózokkal, mert azok inkrusztáló anyaga, amely leginkább a cellulóz fermentációjának a lehetőségét akadályozza. A lignin, mint a cellulózhoz keveredő anyag gátolja, hogy a mikrobák által termelt enzimek hozzáférjenek a cellulózhoz. A ligninnek az a tulajdonsága, hogy a vastagbélben élő baktériumok egyáltalán nem tudják fermentálni, még a cellulóz fermentációját is megakadályozza. 

Az alma legértékesebb része az almaho!s sejtfala és az almahéj. Ezek a vfzben jól oldódó élelmi rostot, a pektint adják. Ezen kívül többféle rostanyag található az almában, a magháza hasznos cellulózforrás, a cellulóz az élelmi rostok vízben nem oldódó része. 
Kiváló pektin forrás lenne a citrusfélék héja. azonban a nagy szállítási távolságok miatt a déligyümölcsöket penészgátlókkal, bifenilekkel kezelik, aminek pajzsmirigy működést zavaró hatása van. 
A vastagbélben folyó fermentációnak komoly szerepe van, mert a szerves savak energiát biztosítanak a vastagbél hámsejtek számára, a bélcsatornához kötődő immunrendszert és a nyirokszerv működését segíti. A pektin segíti a külső antigén terhelésre adott immunválaszt, a kórokozó baktériumok komperatív elnyomására és kiszorítására irányuló négyes védelmi rendszer (mikrobiális, humorális, anatómiai és celluláris) védekezését. Az almából származó magas pektin- és cellulóztartalmú nyersanyagok, rostkészítmények kiváló segítséget adhatnak azoknak, akik székrekedéssel, illetve magas koleszterinszinttel küzdenek. Az almarost az alrnarnaghózot és benne az almamagot is tartalmazza. Ezért az almarostban az almamag jótékony hatása érvényesül. 
Az almamagnak természetes jódtartalma van, amely egyes pajzsmirigy betegségek esetén (alul működés) hasznos lehet. 
Az almamag nagy mennyiségű B17-vitamint tartalmaz, mely laetril néven is ismert. Kutatási eredmények arra utalnak, hogy megvédhetnek a ráktól, és segíthetnek a prekancerózus állapot kialakulásának megelőzésében, illetve a daganatos sejtek növekedésének lassításában. 
Az almamag hozzájárulhat a tüdőfunkció javulásához, és így csökkentheti a légúti betegségek kockázatát. Ezen kívül a káros plakk-képződés ellen is képes védelmet nyújtani. A mentális merevség és a korral járó memóriavesztés lassítható rendszeres almarost fogyasztással. Az almamag az egyik legjobb forrása a bórnak, mely a csontok egészségéhez fontos ásványi anyag. Ezen felül nagy arányban tartalmaz kvercetint, a természet egyik leghatékonyabb gyulladásgátlóját. 
Az almarostot alacsony cukortartalma révén olyanok is fogyaszthatják, akik az édes almatermékeket nem, vagy csak korlátozásokkal ehetik (cukorbetegek, candida betegek). 
Az almahéjában nyomelemek, vitaminok és piros vitaminszerű színanyagok (polifenolok, bioflavonoidok, antocianidok) is vannak. 
Napi 20 - 30 gramm almarost igen hatékony betegségmegelőző koktélként működik!